4. mese: A kútágas

Volt egyszer a világon egy kis kakas. Ez a kis kakas elment egyszer a kútágas alá kapargálni, s addig kipirgált-kapargált, míg a kútágas ki nem dőlt. Abban a pillanatban odaröpül egy szarka, rá akar szállani a kútágasra, hát uramteremtőm, a földön fekszik a kútágas. Kérdi a szarka:

– Te kútágas, mi lelt téged?

– Jaj, ne is kérdezd, addig kapargált alattam egy kis kakas, hogy kidőltem bánatomban.

– No, bizony, ha kidőltél, akkor én is kitépem a farkamat – s hátrakapott a csőrével, kitépte a farkát. Azzal nagy búsan elrepült, felszállott a diófára. Nézi, nézi a diófa a szarkát, s nem látja a farkát.

– Te szarka, hova lett a farkad?

– Jaj, ne is kérdezd, diófa, kútágas kidőlt bánatában, én is kitéptem a farkamat.

– No, akkor nekem se legyen se ágam, se levelem – mondotta a diófa. Azzal megrázkódott, s leperegtek róla az ágak, lehullottak a levelek. A szarka búsan elrepült, a diófa ott maradott nagy kopaszon. Jő dél felé egy őz két fiával, hogy megpihenjen a diófa árnyékában, de a diófának nincs árnyéka, mert nem volt sem levele, sem ága. Kérdi az őz:

– Ugyan bizony, mi lelt téged, kedves diófám?

– Jaj, kedves őzikém, nagy szerencsétlenség történt, csak hallgass ide. Reggel a kis kakas kiment kapargálni a kútágas alá, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, én meg leráztam magamról levelet, ágat.

– Bizony, ha így van, akkor én is elpusztítom a két fiamat – mondotta az őz. Ott mindjárt megölte a két fiacskáját. Azzal elment a vízre, de amint odaért, kérdi a víz:

– Hát te őz, hol hagytad a két fiacskádat, máskor mindig velük jártál.

– Jaj, édes vizem, ha tudnád, mi történt! Kis kakas kiment a kútágas alá kapargálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta a levelét, ágát, én is megöltem két fiacskámat nagy bánatomban.

– No, akkor én is vérré változom – mondá a víz, s egyszeriben vérré változott. Odamegy egy leány, hogy vizet merítsen a korsajába, összecsapja a kezét.

– Jézus, Mária, Szent József, mi lelt téged, édes vizem, hogy vérré változtál?

– Ó, lelkem, ne is kérdezze! Kis kakas kiment reggel a kútágas alá kapargálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta levelét s ágát, őz megölte a két fiacskáját, mit tehettem bánatomban, hát én is vérré változtam.

– No, ha úgy, hát legyen úgy – mondotta a leány -, én is ezt a korsót összetöröm a fejemen. S úgy a fejéhez verte a korsót, hogy csurgott a vér a fejéből, a korsó pedig ezer darabba törött. Megy haza véres fejjel, meglátja az anyja, kérdi nagy ijedve:

– Jaj, lelkem, leányom, édes leányom, mi lelt, ki vert meg? Mondta a leány:

– Az úgy volt, lelkem, édesanyám, hogy reggel a kis kakas kiment a kútágas alá kapirgálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta a levelét s ágát, őz megölte két fiacskáját, víz vérré változott, én is összetörtem a fejemen a korsót.

– Jaj, te bolond, jaj! – kiáltott az asszony -, akkor én is falhoz verem ezt a tésztát, ha te olyan bolond tudtál lenni. Éppen tésztát dagasztott, s ami volt a teknőben, mind a falhoz csapkodta. Jő haza a gazda, látja, hogy a tészta a falra került, kérdi az asszonyt:

– Hát te, asszony, mit csináltál, minek kented falra a tésztát?

– Jaj, lelkem, uram, jámbor uram, ne is kérdje. Kiment reggel a kis kakas a kútágas alá kapargálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta levelét s az ágát, őz megölte két fiacskáját, víz vérré változott, leányom fejéhez verte a korsót, én meg falhoz vertem a tésztát nagy bosszúságomban.

– No, bizony, ha úgy, akkor én is leberetválom kacskaringós bajuszomat, hadd legyek olyan, mint egy német. Fogta a beretváját, s leberetválta kacskaringós szép bajuszát. Jő haza a nagy legényfia, nézi, nézi az apját.

– Édesapám, lelkem, apám, hová lett a szép kacskaringós bajusza?

– Mindjárt megmondom neked – mondja a gazda -, csak hallgass ide, mi történt. A kis kakas kiment reggel a kútágas alá kapirgálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta levelét s az ágát, őz megölte két fiacskáját, folyó vize vérré változott, húgod a korsót fején törte szét, anyád a tésztát falra kente, hát én is leberetváltam kacskaringós szép bajuszomat nagy bosszúságomban.

– No bizony – mondja a legény -, akkor én sem leszek okosabb kendnél, megyek, levágom a négy ökrünk lábát. Szalad hátra az istállóba, kapta a kicsi baltát, fogta az ökröknek a lábát, s a baltával jól nekihuzakodott. Éppen abban a szempillantásban toppant be, honnét, honnét nem, egy obsitos huszár. Megragadja a legény kezét, rákiált:

– Hé! Megállj, öcsém, mit akarsz?!

– Jaj, vitéz uram, ne is kérdezze. Kis kakas kiment reggel a kútágas alá kapirgálni, kútágas kidőlt bánatában, szarka kitépte a farkát, diófa lerázta levelét s ágát, őz megölte két szép fiacskáját, folyó vize vérré változott, húgom eltörte fején a korsót, anyám falra kente a tésztát, apám leberetválta kacskaringós szép bajuszát, én is levágom a négy ökrünk lábát.

– Levágod, majd megmondom, hogy mit vágsz le! – kiáltott a huszár. Azzal kirántotta a kardját, megtáncoltatta a legény hátán, eloldotta a négy ökröt a jászoltól, kiterelte az istállóból, s elhajtotta a vásárra. „Minek ökör ilyen bolondoknak?!” – gondolta magában. A négy ökröt a vásárban eladta, azzal hazament a falujába, elvette jegybéli mátkáját, csaptak nagy lakodalmat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak.

 

Forrás: Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 2. kötet

Tetszett ez a tartalom? Küldd meg ismerőseidnek is:

Facebook
Pinterest
Email

36 válasz

  1. Tetszett ez a mes, hogy ez egy szép és (számomra) ismeretlen láncmese. Nem tetszett, hogy az őzike megölte két fiát, s hogy bántani akartak állatot (az ökör lábait levágni kínzás) (Petra, 10 éves)

  2. Még nem hallottam, de nagyon jó mese ez is. Vannak benne vérengzős részek, ezert az óvodásoknak nem meséltem el.

  3. Sajnos nem tudjuk meghallgatni a negyedik mesét. Nem tudunk a jelszóval belépni.

    1. Végül sikerült 🙂
      Kiszáradt a szám mire a végére értem, de legalább jól végződött a mese😃

  4. Kicsit olyan, mint a pitykés mese, bár az szerintem aranyosabb. A brutalitás annyira nem lepődtem meg, hiszen annyi meseeredetet ismerek már, hogy egy ilyet már kevésbé tartok durvának. Például a csonkakezű Penta vagy a Rablóvőlegény ennél ezerszer durvább.

    1. Érdekes mese,már ismertük,de jó volt újra olvasni és várni mi lesz a vége.

  5. Köszönjük. Ezt màr ismertük, de nagyon örültek neki a csajok.

  6. Érdekes mese és menyire várták a fiuk a végét hogy mi fog történi 😁

  7. Nem ismertem ezt a mesét.Nagyon vártuk mi lesz a vége 🥰 köszönjük szépen 🥰

  8. A pityike és a kökény jutott a lányom eszébe erről a meséről, viszont ez nem tetszett neki. Sok benne a rossz dolog.

  9. Érdekes mese, mi még nem hallottuk.
    Kislányom kérdőn nézett rám, amikor elolvasta, hogy az őz megölte fiacskáit.
    -Anya, ez most komoly???
    A végén pedig így kommentálta: Kicsit sok volt benne a gyilkosság…. 😊

  10. Ez most elég érdekes volt 😅 viszont a magyar népmesék szoktak érdekesek lenni 😉

  11. Köszönjük a mai mesét, még nem hallottuk ezt a láncmesét, és bevallom voltak benne meglepő részek. Jól szemléltette az emberi butaságot, de végül győzött a józan paraszti ész!
    Várjuk a holnapi mesét!

  12. Furcsa láncmese. Érdekes módon mutatja be az emberi butaságot meg az állatok egymás iránti együttérzését.

  13. Nagyon vártuk a mai mesét is, nem ismertük .Érdekes, szép láncmese. Köszönjük!

  14. A 4. mesétől nem tudom megnyitni….hiába írom be a jelszót: mesesvilag2021.

  15. Köszönjük szépen mesét, de a kis másodikosaimnak – attól a perctől fogva, hogy az őz megölte a fiait, már nem is folytattam. Túl sok benne a önpusztító gesztus, a mai fiatalok amúgy is érzékenyek az ilyesmire, ezért úgy gondolom, nincs szükségük pluszban még ilyen lelki terhekre, amelyeket amúgy is nehezen tudnak feldolgozni.
    A mese második „láncreakciójánál” már megkérdezték: csakugyan szükség volt erre? Nem lehetett volna másképp megoldani?
    A gyerekek túlságosan azonosulnak a szereplőkkel, hiszen animisztikus világban élnek még ebben a korban.
    De azért várjuk az ötödik mesét!
    Köszönjük a hozzánkvalót!

  16. Köszönöm szépen. A 12 éves lányommal olvastuk. Egy bizonyos részt kihagytam belőle, másképp nagyon tetszett.

  17. Ilyeszto volt, de mindenki kitartott a vegeig, mert kivancsiak voltak hogyis vegzodik, fordult a kocka😄!

  18. Érdekes, fordulatokkal teli mese, a fiaim szörnyűlkodtek, kacagtak a sok morbid dolgon, de hát a népmesékben ez jellemző.

  19. Őszintén szólva, én nem ismertem ezt a mesét, próbáltam viccesen felolvasni a fiamnak, de nem tudtam teljesen álcázni meghökkenésemet. Persze, jókat nevettünk, a végén megjegyezte a fiam, hogy a huszár volt az egyetlen normális ember ebben a mesében 🙂 Várjuk a következő mesét!

  20. Ma sikerült elolvassuk a mesét,hisz mi később kapcsolódtunk az olvasásba.Nagyon tetszett a gyerekeknek,viccesnek tartották és nevettek.Le is rajzolták szívesen!

  21. Köszönjük a meséket.
    Hát ebből az őzet és a víz vérré válását kihagyom a nemsoká 8 éveseimnek… feleslegesen rémes részek szerintem, hiába lehetett a feszültség fokozása a cél, a gyerekek fennakadnak rajtuk és kevésbé tudnak a vicces részekre figyelni utána.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérdésed van?

Ha van kérdésed az egyik programunkkal, vagy szolgáltatásunkkal kapcsolatban, akkor bátran vedd fel velünk a kapcsolatot az alábbi módokon:

Online Élménymese Klub

Egy közösséget keresel ahol értéknek tekintik a magyar népmeséket? Sok mesét ismersz, de még többre vágysz? Hiányoznak a népmese kihívás alatt megszokott hangos mesék gyermekednek? Íme, itt a népmese kihívás folytatása. Figyelem! Csak meserajongóknak és mesés élményekre vágyóknak! Ez a magyarra hangolva mesés esszenciája, amit Online Élménymese Klubnak neveztünk el.