Öt tévhit a népmesékről

Öt tévhit a népmesékről:

  1. A népmese horrorisztikus történet,
  2. Szókincse elavult, nem értik a gyerekek.
  3. A benne lévő szavakat már nem használják az anyaországban élők sem, megismerésük fölösleges.
  4. A mai felpörgetett, gyors tempójú világban az archaikus korú “story”-k nehézkesek, ritmustalanok.
  5. A mese eredendően a felnőttek világmagyarázata, élettapasztalatának leszűrődése volt, nem a kicsiknek szólt.

Öt tévhit a népmesékről, a válaszok, cáfolatok

  1. A mesékben, mint a valóságban is, gyakran történnek borzalmas dolgok. Pl. A Piroska és a farkas címűben a nagymama és Piroska megevése vagy a farkas hasának felvágása akár horrorisztikusnak is nevezhető, de a valószerűtlen történet végén győz az igazság, a jók sértetlenül kiszabadulnak, a gonosz megbűnhődik, a boldog vég megnyugtató, a megmentés ténye segít az élet pillanatnyi problémáinak pozitív, leküzdhető szemlélésében.
  1. Az általános nyelvészet, illetve az idegen nyelvek tanulásának módszertana szerint a szövegkörnyezet segítségével megértés, egy- egy ismeretlen szó jelentésének kikövetkeztetése a nyelvtanulás alapja, azt nagyban segítő tényező. Ha pedig az anyanyelv majdani választékos, szinonimákkal való használatára gondolunk, esetleg egyéb szépirodalmi művek olvasására, ugyancsak nem hisszük haszontalannak a régi szavak megismertetését.
    A szülőknek tanácsként mondhatjuk: a ” fejből meséléskor” egyszerűsíthetünk, használhatjuk az ismert szavakat, hiszen a népköltészet törvénye, hogy a szöveg változik.
  1. A könnyen befogadható, mondókákban is előforduló hangutánzó, hangfestő szavakat szokták szeretni a gyerekek, a tőismétlés pl. ment, mendegélt, nőttön-nőtt ugyancsak kedves, könnyen tanulható jellegzetességei nyelvünknek.
  1. Tudjuk, hogy a kütyük, akciófilmek világában pl. a honfoglalás-kori Fehérlófia lassúnak tűnik, nem akciódús, nincs benne 7 másodpercenkénti cselekményváltás, de éppen ez a lényeg. Az esti meséléskor a lélek csöndjének a megteremtése, a lelassulás, a napi problémák nyugvópontra juttatása az egyik cél, amit a cikázó cselekményözönnel elérni nem lehet. A mesében a káoszból a végén rend lesz, a lezárás ismétlődő formulája az állandóság élményét adja.
  1. Azt a tényt nem kell cáfolnunk, hogy a múltunkban a mese, monda, rege, életbölcsesség, világmagyarázat, pletyka, történetmesélés nem különült el, hiszen a szóbeli “irodalom” élni segített, a tapasztalatátadás a túlélés feltétele volt, a világ megértése, a nemi és társadalmi, életkori szerepek megtanulása a közösség elvárásaként jelent meg.
    Állandó sorsunk, hogy megoldásokat keressünk és találjunk a mesetörténetbe belépéssel, szerepbe helyezkedéssel, azzal a megkönnyebbüléssel, ami miatt- a katarzist követően- a drámanézésből is felállunk: nem velünk történt.

A mesék manapság is rendelhetők életkorhoz, témához, élethelyzethez problémához is.

Minden kornak megvannak a maga megválaszolandó kérdései, dilemmái, mindegyikhez találhatunk mesét is.

A legkisebbeknek a legfontosabbak az én-mesék. Saját napjuk története az Anna, Peti, Gergőben, a Bogyó és Babócában, Marék Veronika műveiben találhatóak. Mindezek segítenek a rutin kialakításában.

A láncmesék az ok-okozat viszonyára mutatnak rá pl. A kóró és a kismadár, Pipike és a kökény – ez utóbbi a tettek következményére, az igazmondás szükségességére is rávezet.

Az állatmesék a Ki vagyok én? kérdésére is válaszolnak, illetve gyakran bátorítóak, mint például A csengettyűs lábú kecske.

A kisiskolásoknak önbizalom-erősítő, az összefogás erejét megmutató műmese Szegedi Katalin Palkó című története, de a saját tökéletlenségünk elfogadását segíti Milne Micimackója.

A varázsmesék, próbák, meseszámok azt erősítik, hogy van lehetőségünk többször is – legtöbbször – háromszor – megpróbálni megoldani egy problémát, a fontos, hogy tanljunk az előzőek hiábáiból, hogy fejlődjünk. Igen, MI, a hősök. Hisz, mindhátom fiú mi vagyunk: ha elsőre nem sikerül a legidősebb fiúnak a próbatétel, majd a középső fiú is elbukik, akkor még mindig ott az esély: a legkisebb, a legfiatalabb még megküzdhet a sárkánnyal, válaszolhat a ravasz kérdésekre, vagy elmehet az élet vizéért. Ő az, aki sikeresen teljesíti a próbát, s végül elnyeri méltó jutalmát.

A kapcsolatépítés lehetőségeit mutatja A szegény lány három ruhája című mese.

A serdülők, felnőttek gondolkodásának orientálói lehetnek az ördögmesék pl. Koplaló Mátyás története, amely alkalmas a problémamegoldás segítésére, a függőségi szokások kiiktatására.

A kisgömböc meséje pedig összefoglalja számunkra mindazt, amit a világból az ember megtapasztalhat: sors- család- és néptörténetként is értelmezhető.

A mesékben mindig van újrakezdés, mindig van remény. Általuk – bízzunk benne – jobbak, elfogadóbbak, magabiztosabbak leszünk mi is, a gyerekek is.

Tetszett ez a tartalom? Küldd meg ismerőseidnek is:

Facebook
Pinterest
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérdésed van?

Ha van kérdésed az egyik programunkkal, vagy szolgáltatásunkkal kapcsolatban, akkor bátran vedd fel velünk a kapcsolatot az alábbi módokon:

Online Élménymese Klub

Egy közösséget keresel ahol értéknek tekintik a magyar népmeséket? Sok mesét ismersz, de még többre vágysz? Hiányoznak a népmese kihívás alatt megszokott hangos mesék gyermekednek? Íme, itt a népmese kihívás folytatása. Figyelem! Csak meserajongóknak és mesés élményekre vágyóknak! Ez a magyarra hangolva mesés esszenciája, amit Online Élménymese Klubnak neveztünk el.